2024. november 8. (péntek) 17.00
A magyar őstörténet és a honfoglalás kori régészet kutatása napjainkban
Előadó: Prof. Dr. habil. Türk Attila (Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK, Régészettudományi Intézet, Magyar Őstörténeti és Honfoglalás Kori Régészeti Tanszék)
Helyszín: Déri Múzeum, Díszterem
A részvétel díjtalan
A korai magyar történelem ‒ közkeletűbb nevén a magyar őstörténet ‒ az írott adatokat tekintve forrásszegény kutatási terület. Így a régészet, mint rohamosan gyarapodó forrásanyagú tudományág, kiemelkedő jelentőséggel bír e téren. A régészet számára a korai magyar történelemmel kapcsolatos alapvető kérdés az, hogy Eurázsia kora középkori régészeti anyagából mi kapcsolható a magyarság elődeihez?
A tárgyi hagyaték történeti értékelése természetesen számos nehézséget rejt magában. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a régészet esetében nem pusztán a forrásanyag, hanem a kutatási módszerek terén is jelentős bővülésével számolhatunk, elsősorban bioarcheológiai kutatásoknak köszönhetően.
Az utóbbi évek régészeti eredményei alapján az Urál és a Kárpátok közötti régió hagyatékában olyan, jól körülhatárolható lelőhelycsoportok rajzolódnak ki, amelyek egyszerre mutatnak kapcsolatot a Kárpát-medence, illetve a Volga-Urál régió kora középkori hagyatékával. Ezek alapján újabb információkat kapcsolhatunk a magyarok elődeinek feltételezett vándorútjához. A keleten maradt magyarok kérdése eddig kevésbé volt kutatott, de nemrégiben jelentős eredmények születtek itt is.
Az elmúlt 10 évben rendkívül fontos tudományos előrelépések születtek a magyarság elődeinek kutatásában.
Az 1902-ben helytörténeti múzeumként alapított intézmény egyszerre őrzi Debrecen, Hajdú-Bihar megye és az egyetemes művelődéstörténet kulturális emlékeit. Déri Frigyes 1920-ban adományozta rendkívül jelentős gyűjteményét múzeumunknak, amit az elmúlt évtizedekben számos más, jelentős adomány is gazdagított.